A könyvelői szakma "nagy öregje", Ruszin Zsolt nemrég gyújtó hangon posztolt az egyik legnagyobb könyvelői közösségi csoportban:

"#számla #adat #nemKELLpapír #nemKELLszkennelés #NAVOSAelég Czöndör Szabolcs lényegében elismerte, hogy a számla nem a PDF, nem annak a kinyomtatása, hanem az adat és szemléletváltást sürget, miközben lényegében panaszkodik azokra, akik még mindig szabadszemmel szeretnék a számlát megfigyelni.

Ahogy megjósoltam, sorba jönnek majd az ügyviteli megrázkódtatások a 2040-es végdátumig. Most már a NAV legfőbb szakembere is szemléletváltást követel, miután már évek óta én is bombázom a témával és lényegében már nekimenne a szokásjognak, ami látható, megfogható "bizonylatot" követelne. Persze azt nem írja le, hogy a legnagyobb akadály a NAV többezres revizori köre, aki hallani se akar erről...

A ViDa nem tartalmaz a héa irányelvhez képest új formai szabályokat, így ez Magyarországon már most is az adattartalmat jelenti, nem a lenyomatot.

Ez jelentősen az automatizálás felé nyomja majd a könyvelési piacot és azok jártak jól, akik már eddig se követelték meg a számlaképet a könyveléshez.

A NAV OSA adatok már most megfelelnek a számviteli bizonylat fogalmának (Szvt 167.§ (5)) és elengedőek az áfa levonási joghoz (Áfa tv. 127.§), akkor is, ha a törvény utóbbinál "okiratot" említ.

Most a SZAKMA-ban írt ez a nagyszerű ember, olyan körmönfontan, hogy még nekem is nehéz volt követni, de a lényeget pirossal megjelöltem."

(forrás: https://www.facebook.com/groups/166696690038368?multi_permalinks=34113600254921243)

Most nem szeretnék arról beszélni, hogy az előttünk álló 2-3-4 évben a ViDA bevezetése egyértelműen a számla=XML adat irányba viszi el a jövőnket (nagyon helyesen). Arról szeretnék beszélni, hogy ma mi a számla, és ebből fakadóan helyes-e, ha valaki számlakép nélkül, kizárólag OSA (NOSZ) adatokat használva könyvel? Azt valamennyien nagyon régóta tudjátok, hogy szeretem a könyvelőket, amibe az is beletartozik, hogy nyugodtan ízekre szedhetnek engem is, és a véleményemet is. :-)

Odakint a világban történik egy gazdasági esemény: valaki vásárol tőled valamit. Alapjában véve ez egy örvendetes esemény, amely azonban két dolgot okoz, amely két dolog valójában egy és ugyanaz:

1. Megváltozik a vállalkozásod pénzügyi helyzete (állapota): árbevétel, áfa, és téged nagyon érdekel, hogy ezek után "hogyan is áll" a vállalkozásod.
2. Ehhez kapcsolódóan adófizetési kötelezettséged jelentkezik (több szinten), ami viszont az adóhatóságot érdekli, de nagyon.

Fentiek ugyanígy igazak arra az esetre is, ha nem tőled vásárolnak, hanem a vállalkozásod vásárol bármit is.

De mit kezdjünk ezzel a ténnyel, hogy "odakint", a való világban történt egy gazdasági esemény, amit vásárlásnak hívunk?

Nyilvánvaló: kell "valami", ami a lehető legpontosabban leírja, hogy mi történt, tehát tartalmazza a gazdasági esemény részleteit.

☝️ Ezt a dokumentumot nevezzük számlának.

Ezzel kapcsolatban rögtön két fontos észrevételt tehetünk:

1. Egyelőre még nem beszéltünk arról, hogy ez a dokumentum (amely pontosan leírja a megtörtént gazdasági eseményt), milyen formában jelenik meg a való világban (és később a digitális világban).
2. Ugyanilyen fontos észlelnünk, hogy a számla adattartalmát az adóhatóság (igaziból pénzügyminisztérium, de az most mindegy) által meghatározott jogszabályok definiálják, és a számla célja elsősorban az, hogy az adóhatóság pontosan lássa a megtörtént gazdasági esemény adóvonzatát.

Mindenki boldog volt a NAV Online Számla rendszer 2021 januári indulásakor, amikortól gyakorlatilag minden kibocsátott számla adata az adóhatóság által meghatározott formátumban (xml) és minimálisan kötelező adattartalommal (!) bekerül a NAV Online Száma rendszerbe. Ráadásul a költség oldal (szállítói számlák) le is kérdezhetők gépi úton.

Ekkortól indult el az a könyvelői "viselkedés", hogy a könyvelők egy része nem kérte a könyvelt cég papír vagy pdf formájú számlabizonylatait, hanem egyszerűen az OSA (NOSZ) adatok alapján könyvel.

Nem tudom, hogy az áfa törvény vagy egyéb jogszabály jelenleg tartalmaz-e pontos definíciót arra nézve, hogy mi a számla fizikai megjelenése. Azt tudom, hogy a jogszabály tartalmaz konkrét kötelezettséget a számla, mint bizonylat megőrzésére nézve, ami ugye:

• papír alapú fizikai megjelenés esetén egy iratmappát jelent
• digitális megjelenés esetén a digitális archiválási jogszabályt kell alkalmazni.

Fentiekből közvetve esetleg levonható a következtetés, hogy az OSA (NOSZ) rendszerbe beküldött (vagy onnan lekérdezett) számlaadata nem lehet maga a számla (hiszen például azt sem a számlakibocsátó sem a számla befogadó nem képes digitálisan archiválni), de ezt a jogi csűrcsavarós vonalat most engedjük el.

Térjünk vissza ahhoz a gondolathoz, amit fentebb is részleteztünk:

• a való világban történik egy gazdasági esemény
• aminek van adózási vonzata
• ez az adóhatóságot kifejezetten és részleteiben érdekli
• és ezen információk "megszerzésére" elsődleges adatforrásként a számlát nevezi meg.

Ennek megfelelően a gazdasági eseményt (vásárlás) követően kettő dolog történik meg biztosan:

1. Megtörténik a számlakibocsátás, és
2. a kibocsátott számán szereplő adatok egy része (!) beküldésre kerül a NAV Online Számla rendszerbe.

Soha nincs olyan eset, hogy a (papír) számla vagy a számla pdf kevesebb adatot tartalmaz, mint az OSA (NOSZ) adatszolgáltatás.

Tehát az OSA (NOSZ) rendszerben levő adat jobb esetben ugyanaz az információ, mint ami a számlán szerepel, de az esetek nagyon magas százalékában bizony a NAV digitálisan kevesebb adatot lát, mint ami a kibocsátott számlán szerepel.

Nyilvánvaló, hogy itt már megjelenik egy könyvelői kockázat, hiszen az elvárás az összes érintett fél (számlakibocsátó, számlát befogadó, NAV) részéről az, hogy a való világban megtörtént gazdasági esemény legyen pontosan lekönyvelve - és ehhez (jobb híján) a számlán szereplő adatokat használja a könyvelő... vagy pedig az OSA (NOSZ) adatokat.

Ha egy adóellenőrzés során a NAV egy könyvelési tételt problémásnak lát, akkor az adóellenőrzés soha nem arra irányul, hogy milyen adatokat látok az OSA (NOSZ) rendszerben, és nem is arra, hogy milyen adatokat látok a számlabizonylaton (papír vagy pdf), hanem hogy mi történt a valóságban a vásárlás folyamán. Az lehet, hogy ehhez először megnézik a számlabizonylatot részleteiben, de ezt követheti a szerződés, a teljesítésigazolás és egyéb bizonylatok vizsgálata, hiszen ezek a nem számla jellegű, egyéb okiratok is leírják a valóságban megtörtént gazdasági eseményt, amire a NAV igaziból kíváncsi.

Fentiekből az következik, hogy bizony kockázatot vállal az a könyvelő, aki csakis OSA (NOSZ) adatok alapján könyvel. Eleve: a számla adatszolgáltatás csak a számla kötelező tartalmi elemeire terjed ki, és sok számlázóprogram szándékosan nem is küldi be NAV Online Számla rendszerébe a számlán szereplő összes adatot, csak azok kötelezően beküldendő részét. Mondanám azt, hogy "pedig ha egy adat (pl. teljesítési időszak) szerepel fizikailag a kibocsátott számla bizonylaton, akkor azt kötelessége lekönyvelni a könyvelőnek", de talán most már érthető, hogy valójában nem ez a helyzet.

A könyvelőnek a való világban megtörtént gazdasági eseményt kell lekönyvelnie, és ehhez használhatja azon információk összességét, ami a számlán látható, vagy használhatja az OSA (NOSZ) rendszerből származó szűkített információhalmazt.

Sőt, nem ritka eset, hogy a könyvelő a számla lekönyveléséhez felveszi a kapcsolatot a vállalkozóval, és egyéb információkat szerez be a megtörtént gazdasági eseményről. Olyan információkat, amelyek:

• nem szerepelnek az OSA/NOSZ adatszolgáltatásban,
• és nem szerepelnek magán a számlán sem
• de a való világban megtörtént gazdasági esemény lekönyveléséhez elengedhetetlenek.

Véleményem szerint tehát Zsolt kérdése félrevezető. Nem az a kérdés, hogy a könyvelő könyvelhet-e számlakép nélkül, kizárólag az OSA/NOSZ adatok alapján.

A kérdés az, hogy a könyvelő mekkora kockázatot vállal akkor, ha:

• kizárólag az OSA/NOSZ adatok alapján könyvel,
• nem használja fel a számlán (számlaképen) szereplő egyéb adatokat
• és esetleg nem is konzultál a vállalkozóval, hogy megtudja a valós gazdasági esemény lekönyveléséhez szükséges egyéb információkat (ha szükséges).

Természetesen a számlakép alapján történő könyvelés nehézsége az, hogy míg az OSA/NOSZ adatok digitálisan rendelkezésre állnak (letölthetők a NAV Online Számla rendszerből), addig a pdf-en vagy papíron látható információkat a könyvelőnek a könyvelés előtt kell digitális adattá formálni, magyarul kézzel begépelni (kivétel természetesen a QUiCK autoscan funkciója, amely pont hogy a számla pdf adattartalmat képes strukturált, könyvelésre kész adattá konvertálni karakterfelismeréssel).

Reméljük, hogy az előttünk álló ViDA szabályozás jogrendbe illesztése során az OSA/NOSZ adatszolgáltatás kötelezővé tesz egy sor, ma még nem kötelező adat megadását. A legjobb lenne, ha a fizikai számlaképen (pdf) megjelenő összes információt digitálisan kötelező lenne beküldeni az OSA/NOSZ rendszerbe. Ne legyen olyan adat a számlaképen, amelyről az adóhatóság (és a könyvelő) nem tud, mert csak a számlaképen szerepel! A másik megoldás (amit Zsolt is javasol) természetesen még jobb lenne:

• felejtsük el a számlaképet
• a számla maga dedikáltan legyen az xml adatsor
• amelynek tartalmi megjelenítése bármilyen formában (dizájnnal) megengedett,
• hiszen már jelenleg is van az adóhatóság által ajánlott számla xml adat megjelenítő, az ún. Online-Invoice-XSLT.

A ViDA jogszabályba emeléséig azonban a legfontosabb, hogy a könyvelő "bármi áron is", bármilyen adatforrásra támaszkodva, de a valós megtörtént gazdasági eseményt könyvelje le. Ehhez pedig bizony nagy segítség a már digitálisan rendelkezésre álló, letölthető OSA/NOSZ adat.

A cikkeink szeretettel és odafigyeléssel készülnek, mert hisszük, hogy Ti, vállalkozók vagytok a gazdaság mozgatórugói és megérdemlitek a támogatást.

Mi, a QUiCK csapata azon dolgozunk, hogy a tanácsadást digitalizáljuk: szuper digitális eszközökkel, de végletekig humán nézőponttal. A QUiCK-et is ebben a szellemben fejlesztjük.

Ha szeretnél rendet tenni a vállalkozásod pénzügyeiben, próbáld ki a QUiCK-et 30 napig ingyen!

 📄 Minden számlád egy helyen,

 💸 gyors utalások az Utaláskönnyítővel,

 📊 ha pedig tudatosabb működésre vágysz, a kontrolling funkciók segítenek: a rendszer megtanulja a kategóriáidat és címkéidet, így egy kattintással átláthatod az eredményeidet.

💡 Szeretnél hasonló cikkeket olvasni Tőlünk? Iratkozz fel a hírlevelünkre itt!